Zsótér Sándor sokadik „Lír” királya ezúttal a tőle megszokott komplex szimbólumok szövevényes, de profán csavarokkal egymásba fonódó rendszerét legfőképpen egy célra áldozta: hogy a Színművészeti Egyetem egyik végzős osztályát komoly fizikai és szellemi terhek elviselésére megtanítsa, hogy bármilyen helyzetben képesek legyenek szabadon és koncentráltan alkotni.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2009. július 12. vasárnap, 18:00
Zsótér Sándor eredetileg a Színművészeti Egyetem kertjébe helyezte el Lír című előadását. Így a végzős osztály tagjai szó szerint beleásták magukat Lear király tragédiájába. A Lír helyszíne két sírgödör, amelyet a szereplők hol ásnak, hol betemetnek. " A helyszín adottságai azonban nem merülnek ki ebben a következetesen végigvitt, egyszerűen megfejthető ötletben. A végzős hallgatók magától értetődően használják fel a kezük ügyébe kerülő "kellékeket" (ásókat, fákat, faleveleket, slagot, földet), így a hely nem csak temetőként, de a családi idill egyik lehetséges helyszíneként, kertként is működik, sőt magát a Természetet is beidézi az előadásba. A szereplők ruhatáruk megkopott darabjait viselik: földtúrásra alkalmas mackónadrágot, kapucnis pulóvert, szigetelőszalaggal összeragasztott tornacipőt. A szabadtéri előadás színpad, hangosítás és világítás híján minden színpadiasságot nélkülöz: visszatér a természetbe. A szereplők bemocskolódnak a frissen ásott földdel, faleveleken üzennek egymásnak. Zsótér Sándor nem mindennapi feladat elé állítja a színinövendékeket, akiknek színpadi eszközök segítsége nélkül, komoly fizikai munka végzése közben kell helyt állniuk.
Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
